Megvolt ugyebár az olaszországi út. Egész nyáron ezt vártuk...
Nyaralni egyébként a Francie-vonalon található barátainkkal mentem. Francie-t ezer éve ismerem, mert amikor villageből felköltöztünk townba 14 évesen, szomszédok lettünk. Azóta vagyunk jóban, és amióta az új barátjával, Ted*-del jár, a baráti társaságomba integrálódtak...:)
Velük voltam tehát, eredetileg Natalie is jött volna, de munka miatt nem ment neki.
Akármennyire is jó volt ez a nyaralás, most ha rágondolok, csak az jut eszembe, hogy még egyszer busszal képtelen vagyok ennyit utazni egyszerre. Legközelebb akkor leszek hajlandó nyaralni menni, ha lesz zsém repjegyre. Ez nonszensz. Egy percet nem sikerült aludnom se oda, se vissza. Ráadásul odafelé még be is voltam rúgva, mert mielőtt elindult a busz, megittam egy csomót Tedéknél az egyik srác meggyborából. Közvetlenül indulás előtt, a buszmegállóban hátrarohantam a bolt mögé hányni. Borzalmas volt. Teljesen elszoktam már a piától...
Másnap érkeztünk meg, és elfoglaltuk a szállást. Idegenvezetőnk, Laura döbbenetesen nézett ki. Meghatározhatatlan családból származó fura tyúkszerű madárra hasonlított, a hangja is borzalmas volt, és érthetetlen dolgokat beszélt. Szerencsére nem sokat találkoztunk vele, de elég nagy stresszfaktor volt. Gyakorlatilag egész héten a parton döglöttünk, ám nekem aránytalanul kevés barnaságot sikerült magamra erőltetnem. Voltunk Velencében, ami nagyon szép, csak kibaszott sokan vannak, és nagyon drága. Bibionénál persze ezerszer jobb, mivel a mi kis headquarterünk semmi olasz jegyet nem hordozott magában. Nagyon gáz multikulti, kicsit eltúlzott germán volnallal. Mindenhol gyerekek bömböltek, az emberek majd megőrültek a minden bizonnyal csak ott kapható 5 eurós Crocs-utánzat papucsokért, valamint a szupereredeti kagylós bőrszíjért. Magukkal hurcolták a gyereket, egészen magzat kortól kezdve az iszonytató pre-tinédzser korosztályig. És én most nem azért mondom, de ennyi ronda embert egy rakáson még nem láttam. Nemhogy szép nő vagy férfi nem volt, de ilyen torz kutyákat sem teljesen értettem, hogy jöhettek létre. Na mindegy.
Összességében persze jól elvoltunk. Szívogattunk, amíg volt mit, néha finoman berúgtam, meg ilyenek, jártunk étterembe, főztünk otthon, szóval nem volt ez rossz. A végére persze idegroncs voltam, emberiszonyom és honvágyam volt, de ez nálam normális.
Pá...
*Ted szálai: Osztálytársa volt gimnáziumban Cholénak és Francie nővérének is, emellett Zacet is általa ismerhetjük...
