Túl sok szabadidővel rendelkezem az elmúlt napokban, így megállás nélkül sorozatokat bámulok. Egyetlen hátrányuk, hogy előbb-utóbb véget érnek, és amikor ezt az alltimefavorite Lost teszi, ráadásul úgy, ahogy, eléggé ki tud akasztani. A Supernaturalról nem is beszélve, ami szintén előszeretettel idegeli az embert évad végi cliffhangerökkel, ez a mostani pedig különösen aljas volt.
Muszáj voltam találni magamnak valami új néznivalót, amíg befutnak a midseasonos cuccok új évadai, engedtem hát a junkie-féle ajánlódömpingnek, és belefogtam a Friday Night Lights-ba. Tipikusan az én sorozatomnak titulálható dráma, barátságos amcsi poroskisváros-körítéssel, és olyami hangulattal, ami miatt a True Blood is a szívemhez nőtt. Néhol megmosolyogtatóan erkölcsös momentumai ellenére imádnivaló, és szerencsére van már három évadnyi lemaradásom, amit a 4. elindulásáig le is tudhatok.
Ja, és van egy iszonyat vicces sitcom is az újoncok között. Better Off Ted, amiből 7 rész már lement, és kb ugyanennyi van még hátra az első évadból. Arrested Development-féle beteg széria ez, szóval nekem találták ki, és az imák meghallgattattak, mivel a nem túl fényes nézettség ellenére bíznak benne annyira az anyacsatorna fejesei, hogy bekérték őszre a második évadot. Természetesen nem elhanyagolható, hogy a főszereplő faszi extra sármos, és az, sem, hogy visszakaptuk végre a képernyőre az isteni Portia De Rossi-t is.
Végül még egy kis Lost: a pár napja történt világot sokkoló szörnyű repülőkatasztrófáról egyértelműen a szigetes kaland jut eszébe mindenkinek, aki követi a szériát, nem? (De.) Pláne, hogy a megtalált roncsok nem is azok a roncsok...